Hűtőszekrény

A kollégiumi szép idők emlékére, ezúttal szakszerűen és szabályosan leolvasztottuk a hűtőt.

Ideje volt…

Sorozatok

Agymenők befejezte. Jó volt.

Következik az Így jártam anyátokkal. Kíváncsi vagyok…

Sorozatfüggő lettem, úgy látszik…

Nem baj, 33 évesen legalább megtudtam, mi az a szitkom…

Krumpli

Nem nagyon szoktunk krumplit venni. Nem nagyon esszük, úgyhogy ha mégis veszünk, akkor két, három szemet, mert annyi fogy el belátható időben. Több nem.

Ma rákényszerültem, hogy vegyek két kilót, mert nem volt kisebb kiszerelés. Most van két lehetőségem:

1.) Megfőzöm azt a három szemet, ami kelleni fog holnap, és valaki sürgősen jelentkezik, hogy neki is három szem krumpli kéne. Találkozunk valahol a közelben, és térítésmentesen odaadom neki, ígérem.

2.) Vodkát főzök belőle. De abból is annyi van, hogy a következő 20 évre elég!..

Külföldi vendég

Bezzeg régen, egyetemista koromban, amikor a McDonaldsban dolgoztam, és a magyarul nem beszélő vendég üdítő kikapcsolódást jelentett. Amikor egy orosz figura bejött a Vörösvári útra, bearanyozta az egész napomat…

Ma meg ez az alapvetés, magyarul az ügyféllel nem is beszélek. Vagy csak nagyon ritkán. Itt az a kivételes…

Napi szürreál: baba a pulton

Úgy alakult, hogy ma nem mentem úszni, és a szokásos ebédelős társaság sem jött, viszont otthonról sem hoztam ebédet. Sebaj, felderítünk. Betértem az egyik környékbeli ellátóegységbe. Kinéztem egy nem túl olcsó, de szimpatikus szendvicset, ami a vitrinben nem tűnt akkora baromi nagynak, mint a valóságban volt, megbeszéltem a részleteket.

Közben kint megjelent egy hölgy egy gyerekkel, bevonult a pult mögé, majd az egyik pincérlány kezébe nyomta a gyereket (!), hogy fogja, amíg a pulton ül (!), és békésen elbánt a pénztárgéppel.

Tök jó, legközelebb is megyek.

Politika

Érik már egy kiadós politikai-közéleti eseményeket tárgyaló posztvonal, elég komoly igényem lenne rá valami ordenáré sudribunkó módon kommentálni az eseményeket, de tartok tőle, az egész kezdeményezés csak terv marad…