Az időjárásrul

Azt hiszem, ennek a változatos monszun időjárásnak is megvannak a szépségei.

Nem mondom, alapvetően nem a szakadó esőt várod a nyártól, de lehet ezt is  értelmesen csinálni. Az idei nyári modell például nagyin tetszik.

Oké, megvannak a kötelező körök is, idén tavasszal-nyáron volt 4-5 nap, amikor napközben is szakadt, 2-3x sikerült szarrá ázni, de ez hozzá tartozik az összképhez.

Egyébként viszont, mint egy tisztességes éjszakai vonat, megindul az eső este nyolckor, reggelig kidühöngi magát – az éjszakai nyitott ablakos alvás pedig ennek köszönhetően üdítő lesz és pihentető – reggel pedig lehet élvezni a nyarat, csak vigyázni kell a pocsolyákra munkába menet.

 

Nyári eső, én így szeretlek

Szép volt gyerekek!

A tegnapi, nem túl jól indult nap méltó befejezése volt a kollégákkal eltöltött esti meccsnézés néhány sör mellett. Nem gondoltam volna, hogy idáig fajulnak a dolgok, de ki is lettem festve, úgyhogy hiteles drukkerként mehettem neki a lengyel-orosz rangadónak.

Bevallom, túl sok jóra nem számítottam – nem szokott jól kijönni a lengyel-orosz versengés, pláne ha abíró német (bocs, ezt nem lehetett kihagyni ) – de ha a mieink játszanak, pláne, hogy így, saját pályán, akkor ott kell lenni. Mondhatjuk azt is, hogy az emigrációra lehet számítani (hogy én mennyire vagyok emigráns, imigráns vagy egyáltalán migráns, majd egy más alkalommal megvizsgáljuk).

Szép játék volt mindennek dacára. Elsőnek a vérnyomás egészségesen akkor ugrott meg, amikor eltaláltuk az orosz kaput valahol a meccs elején, sajnos csak lesből…

Majd kaptunk egyet, és úgy tűnt, így is marad de NEM!

A második félidőben Kuba Błaszczykowski gondoskodott a döntetlenről – és a feltehetően a neve halhatatlanságáról is. 

A végeredmény 1 – 1, szép volt, jó volt, elég volt.

A következő, lengyel – cseh rangadó viszont ezek után tétmeccs lesz, nem is akármilyen… várjuk!!!

Szakmai fejlődés

Fontos lenne megjegyezni, hogy több mint egy hete hivatalosan is konferenciatolmács vagyok, és egyúttal nagyon remélem, hogy most egy darabig nélkülöznöm kell a felsőoktatás áldásos hatásait.

A blogírást is fel kellene újítani, azt hiszem, hogy az asszony költöztetése, az esküvőszervezés, az európabajnokság és a világ általános nyomorúsága elegendő muníciót fog tartogatni…